Rokitóc
| Rokitóc (Rokytovce) | |||
| Görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1437 | ||
| Polgármester | Viera Palejová | ||
| Irányítószám | 067 03 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 156 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 343 m | ||
| Terület | 7,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Rokitóc weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rokitóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rokitóc (szlovákul: Rokytovce, ukránul: Rokitovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól közúton 7 km-re, légvonalban 2 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első említése 1437-ben történt „Rakythocz” alakban. Részben az izbugyai, részben a homonnai uradalomhoz tartozott. 1656-tól a Szirmay család birtoka volt. 1715-ben 8 lakatlan és 10 lakott háza létezett. 1787-ben 40 házában 275 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKITÓCZ. Rokitovcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kraszni Brodhoz közel, veres agyagos határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón.”[2]
1828-ban 43 háza volt 323 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rokitócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 320 g. kath., 5 zsidó lak., 581 h. szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rokitócz, ruthén kisközség. Van 47 ház és 288 gör. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A XV. században, a mikor a Zbugyaiak voltak az urai, Rojkitó, majd Roykythó alakban van említve. Később lett Rokithó, majd Rokitócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori urai a XVII. század második felétől kezdve a Szirmayak voltak. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1824-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 185 | 186 | 200 | 156 |
| Különbség | +0,54 % | +7,52 % | -22 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 158 | 156 |
| Eltérés | -1,26 % |

1910-ben 277, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 191 lakosából 119 ruszin, 56 szlovák és 14 ukrán volt.
2011-ben 200 lakosából 140 ruszin és 43 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1824-ben épült.

További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2010. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Rokitóc Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

