Barcelonai metró
| Barcelonai metró Metro de Barcelona | |
| Llefià (L10). | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Helyszín | Barcelona |
| Típus | metró |
| Átadás | 1924 |
| Hálózat hossza | 166 km |
| Vonalak száma | 12 |
| Állomások/megállók száma | 198 |
| Nyomtávolság | 1435, 1674 és 1000 mm |
| Feszültség | 1200 V DC railway electrification |
| Éves forgalom | |
| Üzemeltető | |
| Üzemeltető |
|
| Tulajdonos | Autoritat del Transport Metropolità |
| Elhelyezkedése | |
| A Barcelonai metró Metro de Barcelona weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcelonai metró Metro de Barcelona témájú médiaállományokat. | |
A barcelonai metró (katalánul: Metro de Barcelona); Spanyolország második legnagyobb városának, Barcelonának a metrórendszere. A rendszer teljes hosszúsága 166 km, 12 vonalán 198 állomás található. Az egyik legforgalmasabb metróhálózat Európában.
Története
[szerkesztés]Az első barcelonai metró építése 1863-ban kezdődött meg Barcelona és Vallés között. Ugyanebben az évben avatták fel a londoni metrót, mely a világ legrégebbi ilyen közlekedési eszköze . Az első vonal megnyitása 1924-ben történt meg (ez a vonalszakasz a mai L3-as vonal része) attól kezdve a metró volt az egyik főszereplő a barcelonai tömegközlekedésben, mely gyors eljutást biztosított a belvárosba. A városban ezután fokozatosan épültek meg az újabb vonalak. 2010-ig 11 vonalat készítettek el, de a hálózat jelenleg is növekszik.
Vonalak és állomások
[szerkesztés]| Vonal | Végállomások | Üzemeltető | Megnyitás éve |
Hossz [km] |
Állomások száma |
Menetidő [perc] | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hospital del Bellvitge↔Fondo | 1926 | 20,7 | 30 | 45 | |||
| Paral-lel↔Badalona Pompeu Fabra | 1959 | 13 | 17+1 | 26 | |||
| Zona Universitària↔Trinitat Nova | 1924 | 18,4 | 26 | 36 | |||
| Trinitat Nova↔La Pau | 1924 | 17,3 | 22 | 36 | |||
| Cornellà Centre↔Vall d'Hebron | 1959 | 18,8 | 23+3 | 37 | |||
| Plaça Catalunya↔Reina Elisenda | 1863 | 5,2 | 9 | 14 | |||
| Plaça Catalunya↔Avinguda Tibidabo | 1863 | 4,63 | 7 | 10 | |||
| Plaça Espanya↔Molí Nou - C.C. | 1912 | 12 | 11 | 20 | |||
| La Sagrera↔Can Zam | 2009 | 47,8 | 39 | 10 | |||
| La Sagrera↔Gorg (építés alatt 2010-2014) | 2010 | 47,8[4] | 33[4] | 6 | |||
| Trinitat Nova↔Can Cuiàs | 2003 | 2,3 | 5 | 6 | |||
| Sarrià↔Reina Elisenda | 2016 (1976) | 0,6 | 2 |
Térkép
[szerkesztés]
További információk
[szerkesztés]- Transports Metropolitans de Barcelona honlapja
- Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya honlapja Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Transports Metropolitans de Barcelona
- Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya
- Barcelona Metro
- CityMayors article on Barcelona Metro
- Barcelona rail network map
- Wefer.com
- A blog Archiválva 2018. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.lavanguardia.com/politica/20171222/433820146365/ferrocarrils-cierra-2017-con-844-millones-usuarios-en-lineas-metropolitanas.html. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
- ↑ http://www.lavanguardia.com/politica/20171222/433820146365/ferrocarrils-cierra-2017-con-844-millones-usuarios-en-lineas-metropolitanas.html. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ https://www.tmb.cat/documents/20182/94438/Dades+viatgers+bus+metro+2020_CA_EN/41aa4b84-420e-4fb0-adc9-3f3e3f87eb65
- ↑ a b Elkészültekor
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Metro de Barcelona című katalán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
