Franz Storno der Ältere

Id. Storno Ferenc (Sopron, 1820. február 20. – Sopron, 1907. január 29.): festőművész, építőművész, restaurátor.

Előbb a landshuti ipariskolában, majd 1840–1842 közt Münchenben építészetet és festészetet tanult.

1845-ben Pozsonyba indult, de egy asszony rossz irányt mutatott neki, és ezért tévedésből Sopronba érkezett, ezért ott telepedett le. Először kéményseprőnek állt, majd freskófestőként és restaurátorként szerzett hírnevet. Iparművészeti tanulmányokkal is foglalkozott, ilyen tervezeteket is rajzolt. Élete utolsó éveit betegeskedve, soproni házának régiségei között töltötte el, és 86 éves korában, 1907. január 29-én halt meg.

Fontosabb munkái

• 1859–66-ban a soproni Szent Mihály-templomot restaurálta.
• 1867-ben a pannonhalmi templom kriptáját, 1870–1875 között magát a templomot is restaurálta.
• 1876-ban a szepesi székesegyház Zápolya-kápolnáját állította helyre.
• 1878-ban festette ki a nagyváradi székesegyház (Basilica minor) belső kupolájának freskóit. Ennek jobb szélén a "Franz Storno aus Ödenburg 1778" felirat a festő kézjegye.
• 1881-ben fejezte be az alcsúti udvari kápolna díszítését.
• 1884-ben végzett a körmöcbányai kéthajós vártemplom gyökeres, de korhű helyreállítása.

Forrás

• Csatkai Endre: Sopron és környékének műemlékei
• Művészet (folyóirat)
• A Storno-ház