Katholisches Universitätsgymnasium Budapest

Vorlage:Iskola infobox A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot, Budapest legrégebbi, török kor utáni középiskoláját Széchényi György prímás, esztergomi érsek alapította, 1687-ben, Academicum et Universitatis Collegium néven. A gimnázium jelenleg 12–18 éves korú fiatalokat nevel, vallásos szellemben, koedukált osztályokban.

Fekvése

• Budapest I. kerületében, a Szabó Ilonka u. 2-4. alatt található.

Története

A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium a főváros legrégibb középiskolája. Széchényi György esztergomi érsek 1687. március 19-i alapítólevelére támaszkodva, decemberben nyílt meg a Jézus Társasága budavári gimnáziumaként. Eredeti neve Academicum et Universitatis Collegium volt. Első hajléka a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) melletti épület - a mai Hilton szálló helyén - volt. 1698-ban vált teljes 6 osztályúvá.

1773-ban - a jezsuita rend feloszlatásakor, az uralkodó főkegyúri joga alapján - királyi katolikus gimnáziummá alakult, és világi papok és tanárok vették át benne a tanítást. 1776-ban a Ratio Educationis - az 1777-ben Budára helyezett Tudományegyetemhez kapcsolva - egyetemi főgimnázium rangjára emelte. Így működött 1784-ig. Az Egyetem Pestre költöztetésekor Budán maradt.

1832-től 1851-ig a kegyesrendiek (piaristák) vezetése alá került. A neoabszolutizmus idején (1851-61 között) admonti bencések irányította német nyelvű Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumként működött, érettségit adó 8 évfolyammal. 1861-ben ismét magyar nyelvű Budai Főgimnáziummá alakult, mígnem 1876-tól a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium elnevezést kapta.

A királyi várpalotában (az Egyetemmel közösen) való 7 évi működésétől eltekintve, a mai Hess András térnek mind a négy sarkán álló épületekben talált elhelyezést, közel két évszázadig. 1876-ban költözött le a Várból - a kifejezetten a számára épített - Ilona (Szabó Ilonka) utca 4. szám alatti otthonába. 1924-től reálgimnáziummá, 1934-től újból gimnáziummá alakult át.

Pénzügyi fenntartója a Széchényi prímás által a jezsuitáknak tulajdoni átruházás nélkül (kezelésre) adott - 1773 után a Mária Terézia-féle központi tanügyi pénzalapba, majd 1780-tól az ezen belül elkülönülő Egyetemi-, 1866-tól pedig (az egykori tanítvány) Eötvös József kultuszminiszter személyes gondoskodásának köszönhetően a Tanulmányi Alapba eredeti jogi státusszal bevitt - százezer forint értékű érseki vagyon volt.

1946-ban - a köztársaság megalakulásával - „királyi” kezelése és elnevezése megszűnik. Az 1948-49. évi kommunista hatalomátvétel során államosítják, megfosztva alapítója által adományozott nevétől, vagyonától, katolikus vallási és pedagógiai alapállásától. 1950 után épületébe idegen iskolát helyeznek. Állami tanintézetként hagyományait a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ápolta. A második világháború után a keresztény alapokon nyugvó tanintézet működése csaknem fél évszázadig szünetelni kényszerült. Az oktatás 1997-ben indult újra, 2000 júliusáig, a Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolával egy épületben, nehéz körülmények közepette, Nagy István akkori igazgató fáradozásainak eredményeképpen. A területileg és jogilag illetékes Esztergomi Főegyházmegye a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján még ugyanebben az évben visszaigényelte az ingatlant. Az ingatlant kezelő Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett kétéves per, majd a visszaadásról vele lefolytatott négyéves egyeztetéssorozat után tevékenysége 1997 februárjától, alapításának 310. évében állt helyre. Szabó Ilonka utca 2-4. alatti ingatlanát csak 2000 augusztusától kapta teljes egészében vissza. Működése 2001-től az alapítójáról elnevezett kollégiumi tagozattal egészül ki.

Művelődéstörténeti jelentősége

• növendékei tartották az első újkori színelőadásokat Budán, 1751-től már magyar nyelvű darabokkal;
• tanárai tervezték Buda első modern vízvezetékét, a Szentháromság emlékművet és a mai Hilton szálló épületét;
• a török kiűzését követően ezt volt a mai Budapest területén
  • a) az első és 1717-ig az egyetlen működő közép- és felsőfokú oktatási intézmény;
  • b) itt alapították az első gimnáziumi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket (1843);
  • c) a gimnázium volt az első magyar iskolai futball-mérkőzés lebonyolítója (1885);
  • d) ő az első cserkészcsapat megalakítója (1909–11).

Volt tanítványai

• Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, a Monarchia külügyminisztere;
• Csáky István gróf, külügyminiszter;
• Eötvös József báró, író és államtudós, az első magyar kultuszminiszter;
• Fináczy Ernő a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja;
• Gelsey Vilmos bankár;
• Gyulay Ágost a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja;
• József Ferenc királyi herceg, a híres nádor leszármazottja;
• Kállay Miklós miniszterelnök;
• Keleti Károly közgazdász, az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal megszervezője;
• Kitaibel Pál az Állat- és Növénykert igazgatója;
• Koncság Nándor jezsuita felfedező és hittérítő, aki elsőként térképezte fel a Colorado torkolatvidékét és a Kaliforniai-félszigetet;
• Lónyay Menyhért, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, pénzügyminiszter;
• Márai Sándor író;
• Nagysándor József honvédtábornok, aradi vértanú;
• Nádler Herbert, az Állat- és Növénykert igazgatója;
• Pauler Tivadar, vallás- és közoktatásügyi-, majd igazságügy-miniszter;
• Pattantyús-Ábrahám Géza a Műegyetem világhírű tanára;
• Prohászka Lajos a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja;
• Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, a gyermekágyi láz ellenszerének felfedezője;
• Széchenyi Zsigmond gróf, Afrika-kutató, vadász, író;
• Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú;
• Victor Babeş román orvosprofesszor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek Bolyai János melletti társnévadója;
• Wälder Gyula a Műegyetem tanára;

Irodalom

• A Gimnázium honlapja
• Bosnyákovics Beáta - Szerdahelyi Andor: Négy évtized tanárai 1948-1987 (In: Nagy István szerk.: "A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687-1987")
• Hajnády György: Az alapítástól az államosításig. Iskolatörténeti összefoglaló Budapest, 2001.
• Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687-1937 Budapest, [1930-as évek].
• Madzsar Imre: A budai jezsuita Akadémia története Budapest, 1926.
• Nagy István: Az Egyetemi Katolikus Gimnázium 17. századi indulása és 20. századi újraindulása Piliscsaba, PPKE, 2004. Szakdolgozat
• Nagy István: Fejezetek egy 300 éves iskola történetéből (In: Budapest folyóirat, 1987/március)
• Nagy István: A Jézus Társaság budai collegiumától a Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumig (In: Nagy István szerk.: "A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687-1987")
• Nagy István: A Jézus Társaság budai gimnáziuma. Grammar school of the Jesuit order in Buda (In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum 15.2003.1-2, pp.89-106)
• Nagy István: A Jézus Társaság budai gimnáziuma (In: Távlatok 63.2004.1, Mell. 16-31)
• Nagy István: Mesélő helyszínek. Iskolánk működésének színterei egykor és ma... (In: Nagy István szerk.: "A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687-1987")
• Nagy István: Szécheny György 1687. március 19-én Pozsonyban kelt iskolaalapító okleve (In: Nagy István szerk.: "A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687-1987")
• Nagy István: Szécheny György életműve (In: Nagy István szerk.: "A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687-1987")
• Nagy István - Virághalmy Lea szerk.: A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Jubileumi Szentévi Évkönyve az 1999–2000. tanévről Budapest, 2000.
• Patonay József: Intézetünk igazgatói, nevesebb tanárai és tanítványai (In: Horváth Jenő szerk.: "A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687-1937" Budapest, é.n.)
• Szalay Gyula: A Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium története 1687-1937 (In: Horváth Jenő szerk.: "A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687-1937" Budapest, é.n.)
• Szalay Gyula: Iskolánk történetének rövid áttekintése (In: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1971-72-es évkönyve)
• Szalay Gyula: Tíz év története 1937-1947 (In: A Budapesti II. ker. Egyetemi Katolikus Gimnázium 1946-47-es évkönyve)