Ugrás a tartalomhoz

ReactOS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Big4billy (vitalap | szerkesztései) 2024. június 3., 21:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kieg.)
ReactOS
ReactOS pillanatkép
ReactOS pillanatkép
FejlesztőReactOS közösség
Forráskódnyílt
OS-családWindows NT-szerű
Programozási nyelvC, C++[1]
Legelső kiadás1998
Stabil verzió0.4.14[2]
(2021-12-16)
Fejlesztői verzió0.4.15
HardverIBM-kompatibilis PC
Kernelhibrid
Felhasználói felületgrafikus felhasználói felület
Elérhető45 nyelven
LicencGPL[3] és LGPL
Státuszalpha
Weboldalreactos.org

A ReactOS egy nyílt forráskódú projekt, melynek célja, hogy egy mikrokernel alapú, a Windows NT, Windows 2000 és Windows XP alkalmazásaival és drivereivel kompatibilis operációs rendszert fejlesszenek ki.[3][4] A program jelenleg alpha állapotban van. A ReactOS számos komponensét GNU General Public License, GNU Lesser General Public License és/vagy BSD licenc alatt publikálják.[3]

Története

1996 körül, nyílt forráskódú fejlesztők egy csoportja elindított egy projektet FreeWin95 névvel. Az volt a cél, hogy egy Windows 95 klónt hozzanak létre. A projekt rendszertervezési viták miatt akadozott.[5]

1997 végén még mindig nem volt eredménye a projektnek. Jason Filby lett a projekt koordinátora, aki felhívta a projekt tagjait, hogy leheljenek új életet a projektbe. A projekt célja a Windows NT újraalkotása lett és az, hogy véget nem érő megbeszélések helyett a leírt programkódon lesz a hangsúly. Megváltoztatták a projekt nevét is, ekkor lett ReactOS. Végül a ReactOS projekt 1998 februárjában vette ténylegesen kezdetét, a rendszermag (kernel) és az alapvető driverek (IDE, billentyűzet stb.) fejlesztésével.[5]

2003. február 1-jén adta ki a fejlesztőcsapat a 0.1.0 verziót,[6] mely az első változat, amit önmagán lehet lefordítani (azaz egy ReactOS-en futó fordítóprogrammal le lehetett fordítani a ReactOS forráskódját). Ebben a verzióban volt képes az OS először CD-ről bootolni, lehetett szöveges telepítőprogrammal (USetup) feltelepíteni, támogatta 4 GB-nál nagyobb FAT32 partíciókat, implementálta a linuxos Ext2/Ext3 fájlrendszer támogatást stb.[7] A változatnak még nem volt grafikus felülete.[8]

A következő mérföldkő a 2004. január 25-én megjelent 0.2.0 verzió volt,[9] melynek már volt grafikus felhasználói felülete,[8] megjelent a ReactOS Explorer fájlkezelő[9] kezdetleges "drag'n'drop" ("húzd és ejtsd") funkcióval és az első lokalizációkkal (cseh, svéd).[10] 2005 végéig jelentős fejlődésen ment keresztül mind a kernel (újraírt Debugger, stabilitást javító fixek), mind a futásidejű könyvtár (runtime library).[11] Megjelent az OpenGL (0.2.1-től) és az alapvető 3D funkciók (nVidia kártyák hardveres támogatása), a Sound Blaster kártyák támogatásával az alapvető hangkezelés (0.2.1-től),[12] továbbfejlődtek a hálózatos, illetve internet funkciók (FTP, IPConfig), a nyelvi lokalizációk és az időzónák támogatása.[13] A 0.2.9 változatban jelent meg az első teljes magyar nyelvű lokalizáció és billentyűzet támogatás.[14]

2006 augusztus 27-én adták ki a 0.3.0 változatot, mely többek között jobb hardverfelismerést, jelentősen továbbfejlesztett hálózati interfészt, illetve DirectX és USB támogatást, valamint bővített Vezérlőpultot hozott.[15]

A 2016. február 16-án megjelent 0.4.0 verzió számos újítás mellett átdolgozott shellt, kibővített hálózati kapcsolatokat, fejlesztett telepítőt és DirectX diagnosztikai és teszt funkciókat, valamint szélesvásznú képernyőmódok (16:9, 16:10) támogatását hozta.[16] Az ezt követő alváltozatok 2021 végéig főként fájlrendszerek támogatásában (így pl. ext2, Btrfs, Reiserfs, FFS),[17] PCI kártyák felismerésében, ISO fájlok kezelésében hoztak előrelépést.[18]

Funkcionalitás

A ReactOS Explorer és a Start Menu

2005 óta a kernel stabilnak tekinthető, s számos API érhető el a magas szintű fejlesztésekhez, valamint rendelkezésre áll egy alapvető GUI is. ReactOS sajátossága a ReactOS Explorer, ami egy alapvető shell az operációs rendszerhez, s egy kicsit hasonlít a Windows Explorer-hez.

A ReactOS 0.2 verzióján számos Win32 alkalmazás fut, beleértve a Notepad-ot (egy alapvető szövegszerkesztő), Regedit (a registry szerkesztő), Cmd (a parancs interpreter (command interpreter)) és még számos más alkalmazás (úgy mint az AbiWord) és alap-játékok (úgy mint a Quake, Quake II és egy Wine klónja az aknakeresőnek).

A 0.2.5 verziótól kezdve megtalálható benne a hang-támogatás néhány hangkártyához és előzetes hálózati kódot is írtak. Lynx képernyőképek bizonyítják, hogy a szöveg-alapú webböngésző letölti az oldalakat. Támogatja az Ext2 fájlrendszert, a GRUB és a NTLDR boot programokat (boot loader), tehát lehetőség van a ReactOS-ból hozzáférni mind a windowsos és mind a linuxos partíciókhoz.

A 0.2.6-os Dillo, a mIRC és a DCOM komponensei a Mozilla Firefox webböngészőnek (a Gecko renderelő motort használva) futnak ReactOS-on.

Néhány játékon úgy mint az Unreal Tournamenten dolgoznak (hogy képes legyen ReactOS-on futni). Az OpenGL is fut néhány nagyobb problémával, mely az nVidia-Driver vagy egyéb szoftver-implementáció Mesa 3D miatt van. Az első webszerver (a Tiny Web server) és a The UltraVNC Client Archiválva 2005. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben megkezdték működésüket (és hibajelentésekkel is szolgálnak). Látható a jobb oldali képen, hogy már az OpenOffice.org (1.x verzió) is fut.

A 0.3.0-s verzió a fejlesztők szerint a legtöbb változáson átment kiadás, legjelentősebb változása a TCP/IP hálózati protokollok teljes támogatása, de ezen kívül rengeteg változás történt a kernel, hardver-illesztőprogramok, vezérlőpult, boot loader, kompatibilitás terén is.

Kapcsolódó projektek

A ReactOS fejlesztői tovább dolgoznak a GUI rendszeren, hálózati, multimédiás és plug-and-play hardver támogatáson. A Java és a .NET támogatása (a Mono-n keresztül) egyelőre még csak terv. A DOS, OS/2 és POSIX alrendszerek már támogatva vannak, s hasonlóan készült el, mint a Windows NT alrendszer.

Kihívások és lehetőségek

A projekt egyik nagy kihívása, hogy még több fejlesztőt vegyenek rá a projektmunkára. A korábbi időszakban főként egyetemistákat kerestek közreműködőnek, azonban ez a megkötés 2022 óta már feloldásra került. A Google 2022-es nyári programozói programja (Google Summer of Code, GSoC) keretében felhívást tettek közzé kétféle intenzitású együttműködésre, egy 175 és egy 350 órásra, nem csak egyetemisták részére. A nyílt projektben való részvétel lehetőséget ad egy operációs rendszer kernel-szintű fejlesztésére élesben, NT architektúrán.[19]

Nagyon fontosak a fejlesztői közösség adományai, melyek alkalmanként lehetővé teszik egy-egy szakavatott programozó időszakos finanszírozását. Legutóbb, 2023 szeptemberétől dolgozott Hermès Bélusca-Maïto 5 hónapig a ReactOS új grafikus telepítőjén,[20] 2020-ban pedig Jérôme Gardou fejlesztette tovább 3 hónapon át a rendszer memóriakezelését.[21]

Minimális hardverkövetelmények

A ReactOS futtatható szoftveresen is, emulálva (megfelelő teljesítményű hardveren), VMware-en, QEMU-n vagy Bochs-on.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ ReactOS / Languages (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  2. ↑ REACTOS 0.4.14 RELEASED (angol nyelven), 2021. december 16. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  3. ↑ a b c ReactOS (angol nyelven), 2020. augusztus 11. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  4. ↑ WHAT IS REACTOS? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  5. ↑ a b ReactOS/History (angol nyelven), 2021. február 15. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  6. ↑ 0.1.0 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  7. ↑ ChangeLog-0.1.0 (angol nyelven), 2014. június 3. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  8. ↑ a b ReactOS – das zu Windows binärkompatible Open-SourceBetriebssystem (német nyelven), 2010. március 14. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  9. ↑ a b 0.2.0 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  10. ↑ ChangeLog-0.2.0 (angol nyelven), 2014. június 3. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. ↑ ChangeLog-0.2.7 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  12. ↑ ChangeLog-0.2.1 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  13. ↑ ChangeLog-0.2.5 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  14. ↑ ChangeLog-0.2.9 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. ↑ ChangeLog-0.3.0 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  16. ↑ ChangeLog-0.4.0 (angol nyelven), 2019. december 29. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  17. ↑ ChangeLog-0.4.2 (angol nyelven), 2018. november 3. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  18. ↑ ChangeLog-0.4.8 (angol nyelven), 2019. december 29. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  19. ↑ GOOGLE SUMMER OF CODE 2022 - CALL FOR CONTRIBUTORS (angol nyelven), 2022. március 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  20. ↑ HERMÈS BÉLUSCA-MAÏTO HIRED FULL-TIME TO WORK ON THE REACTOS GUI SETUP (angol nyelven), 2023. október 1. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  21. ↑ JÉRÔME GARDOU HIRED FULL-TIME TO WORK ON THE MEMORY MANAGER (angol nyelven), 2020. október 26. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  22. ↑ Supported Hardware/CPU (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  23. ↑ Installation Platform (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 3.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:ReactOS
A Wikimédia Commons tartalmaz ReactOS témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ReactOS&oldid=27182430”