Ugrás a tartalomhoz

Endoderma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Magic links bot (vitalap | szerkesztései) 2022. december 4., 18:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)

Az endoderma (régebbi szakirodalomban entoderma) a nagyon korai embrióban fellelhető három csíralemez egyike. A másik kettő a mezoderma (középső réteg) és az ektoderma (külső réteg). Az összes közül az ektoderma helyezkedik el legkijjebb.[1]

Általánosságban meg lehet jegyezni, hogy az endodermából alakul ki a bélcsatorna hámja, a máj, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, a csecsemőmirigy, a fülkürtök, a középfülek hámja, a húgyhólyag, gége, légcső és tüdők hámja, valamint a szikzacskó és húgyhártya.

Az emberekben az embrióban az embriócsomóból differenciálódó embrioblasztok exocöl felöli sejtrétegéből jönnek létre.

Embrió korban három részre válik a feji résztől a háti részig: Az elülső endoderma, középső endoderma és a hátulsó endoderma. A középső endodermából lesz a középbél hámja, a hátulsó endodermából a végbél hámja, az elülső endodermából meg a fentiekben említett többi.[2]

a képen az "ent"-tel jelölt sejtréteg

Jegyzetek

  1. Langman's Medical Embryology, 11th edition. 2010.
  2. Marcin Wlizla, Aaron M. Zorn, Chapter 13 - Vertebrate Endoderm Formation, Editor(s): Sally A. Moody, Principles of Developmental Genetics (Second Edition), Academic Press, 2015, Pages 237-253, ISBN 9780124059450, https://doi.org/10.1016/B978-0-12-405945-0.00013-2. (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/B9780124059450000132)