Ugrás a tartalomhoz

Arduino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Miegymás (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 10., 23:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Töröltem azt, hogy az USA-n kívül nem kapható, mert a honlapon millió kereskedőt sorolnak föl, még magyart is 2-t.)
Arduino
Arduino Uno Revision 3
Arduino Uno Revision 3

Típusegykártyás mikrovezérlő
ProcesszorAtmel AVR, ARM Cortex-M, Intel Curie
Operációs rendszernincs (Optiboot Bootloader)
Arduino weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arduino témájú médiaállományokat.

Az Arduino egy szabad szoftveres, nyílt forráskódú elektronikai fejlesztőplatform, arra tervezve, hogy a különböző projektekben az elektronikus eszközök könnyebben hozzáférhetőek, kezelhetőek legyenek. Széles tömegek számára elérhető, mivel olcsó, könnyen beszerezhető, egyszerűen programozható, és csatlakoztatható más eszközökhöz.

A fejlesztői platform az úgynevezett IDE-ből (integrált fejlesztői környezet), és az Arduino Board-okból áll. Előbbi segítségével programokat írhatunk és tesztelhetünk számítógépen, utóbbi pedig egy elektronikus eszköz, amelyre az előzőleg elkészített programokat feltölthetjük a számítógépen keresztül, majd elektronikus eszközöket vezérelhetünk a segítségével.

Az Arduino lapok elérhetőek kereskedelmi forgalomban kapatható, előre összeszerelt, vagy otthon összeszerelhető alkatrészcsomagként. Mivel nyílt forráskódú a hardver is, bárki készíthet magának saját változatot is belőle, vagy az eredetivel kompatibilis klónt.[1]

Szoftver

Az Arduino IDE egy kereszt-platformos Java nyelven írt fejlesztőkörnyezet, amely segítségével Arduino programokat készíthetünk, tesztelhetünk, majd az Arduino Board-okra tölthetjük. Az induláshoz a fejlesztőeszköz több mintaprogramot tartalmaz, amelyek segítségével egyszerűen megtanulhatjuk, hogyan tudunk LED-et villogtatni, fényerőt szabályozni, vagy a számítógéppel kommunikálni USB-n keresztül. Az Arduino programokat egy C/C++ alapú programozási nyelven írhatjuk, így az ezeket a nyelveket ismerők könnyen kiismerhetik magukat a környezetben. AZ IDE-hez tartozik a "Wiring" nevezetű C/C++ programkönyvtár, amellyel egyszerűen végezhetjük el a leggyakoribb input/output műveleteket.

Hardver

Board-ok

Az Arduino Board-ok többféle változatban készülnek, amelyek pl. méretben, a mikrovezérlő típusában, a belső memóriában, a be- és kimenetek számában különböznek. Vannak amelyek rendelkeznek beépített Ethernet, Bluetooth, Wi-Fi csatlakozási lehetőséggel.

Jelenleg is forgalomban lévő modellek

  • Arduino/Genuino UNO

A jelenleg legszélesebb körben használt modell, 8 bites, 16 MHz-es ATmega328P processzorral. 14 digitális I/O lábbal és 32 kB flash memóriával rendelkezik.[2]

  • Arduino/Genuino 101

Egy kétmagos, kis fogyasztású 32 bites, 32 MHz-es Intel Curie processzorral, Bluetooth LE támogatással rendelkező lap, ugyanazon perifériákkal, mint az UNO. Flash memóriája 192 kB méretű.[3]

  • Arduino/Genuino Micro

Kisméretű, ATmega32U4 processzorral rendelkező változat, amely micro USB csatlakozóval rendelkezik és breadboardon való használatra tervezték. Beépített USB vezérlője van, ami segítségével akár egy egérként vagy billentyűként is működhet. 32 kB flash memóriája van.[4]

  • Arduino/Genuino Mega 2560

Komplex projektekhez használható 54 digitális I/O és 16 analóg bemeneti lábbal. ATmega2560 processzor és 256 kB flash memória van benne.[5]

  • Arduino/Genuino Zero

32 bites, nagyobb számítási teljesítményű változata az UNO-nak. Atmel SAMD21 processzor és 256 kB flash memória van benne. Előnye, hogy beépített debugger van benne.[6]

  • Arduino/Genuino MKR1000

Wi-Fi támogatással ellátott, 32 bites lap, ami IoT projektekhez lett tervezve. Gyárilag működik akkumulátorról, tölti is azt USB-ről. SAMD21 és 256 kB flash memória van benne, valamint egy Wi-Fi modul és ahhoz való antenna.[7]

Már nem gyártott modellek

  • Arduino Duemilanove
  • Arduino Ethernet
  • Arduino BT
  • Arduino Mega
  • Arduino ADK
  • Arduino DUE
  • Arduino Ethernet
  • Arduino Fio
  • Arduino Leonardo
  • Arduino Esplora
  • Arduino Yún

Shield-ek

Az Arduino-k funkcionalitását könnyedén kiegészíthetjük az úgynevezett Shield-ekkel, amelyek a Board-okhoz egyszerűen illeszthető elektronikai áramkörök. Ezek segítségével azt Arduino-t akár közvetlenül az internetre csatlakoztathatjuk, motorokat, LED-eket, vezérelhetünk vele, vagy Wi-Fi, Bluetooth hálózatra kapcsolódhatunk. A jelenlegi hivatalos Arduino Shield-ek:

  • Arduino WiFi Shield 101
  • Arduino Proto Shield
  • Arduino MKR Proto Shield
  • Arduino MKR Proto Large Shield
  • Arduino Yún Shield
  • Arduino Motor Shield
  • Arduino Ethernet Shield
  • Arduino GSM Shield
  • Arduino GPS Shield
  • Arduino Servo Shield

Ezeken kívül több cég gyárt világszerte Arduino kompatibilis Shield-eket, különböző célokra.

További olvasnivalók, linkek

Források

  1. https://www.arduino.cc/en/Main/FAQ
  2. https://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardUno
  3. https://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoard101
  4. https://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardMicro
  5. https://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardMega2560
  6. https://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardZero
  7. https://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoMKR1000