Ugrás a tartalomhoz

Plant Design Management System

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ato 01 (vitalap | szerkesztései) 2013. július 6., 17:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Szoftver infobox |név = PDMS |logó = |logóméret = |pillanatkép = |pillanatkép mérete = |pillanatkép leírása = |fe…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2013. július 6.

PDMS
FejlesztőAVEVA Group plc
Legfrissebb stabil kiadás12.1
(2013)
Operációs rendszerWindows
KategóriaCAD
Licenczárt
A PDMS weboldala
PDMS modell egy széntüzelésű erőmű kazánházáról

A PDMS (Plant Design Management System) egy személyre szabható többfelhasználós multidiszciplináris 3D-tervezőrendszer illetve CAD-alkalmazás mely elrendezési tervekhez főleg ipari üzemtervezésben használatos. Ugyanúgy használható a PDMS folyamattechnikai üzemeknél, mint vegyi üzemeknél, erőműveknél, kőolaj-finomítóknál, fúrótornyoknál, papírgyáraknál és gyárcsarnokok gép-elrendezésénél.

Működési körei

A PDMS adatbázisai segítségéve tudjuk az összes szükséges építőelemet ábrázolni, úgy mint

  • berendezések (készülékek, szivattyúk, hőcserélők, stb.) (Equipment)
  • csővezetékek (Piping)
  • acélszerkezetek (Steelwork)
  • beton szerkezetek (Civil Arrangement)
  • kábeltálcák
  • szellőző csatornák (HVAC)

Az egyes objektumokhoz az összes szükséges információ hozzárendelhető. Így például minden cső mögé megadható információ a méretéről, anyagáról, üzemi hőmérsékletéről, stb.

Csőizometriák és 2D-tervek dinamikusan készíthetők a modellről egy szabálykészleten keresztül.

Története

Az egykori brit Technológiai Minisztérium ihlete alapján az 1960-as évek végén a Cambridge-i Egyetemen kezdték el az első kutatásokat, melyek azt célozták, hogy lehet-e összetett háromdimenziós alaptestek kombinációját (pl. csővezetékek és vegyi üzemek) vetületeinek leképezésére használni. Ebből a munkából született a Plant Design Management System, melyet ma a cambridgei székhelyű AVEVA forgalmaz. A Plant Design Management System fejlesztésének egyik úttörője volt Dr. Richard G. Newell, a Computer-Aided Design Centre (illetve CADCentre, a mai AVEVA) vezetője.[1]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant Design Management System című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant Design Management System című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ AVEVA Group History : 1967–1984. AVEVA. (Hozzáférés: 2013. július 6.) (angolul)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Plant_Design_Management_System&oldid=13740901”